A mozgásanalízis és a terápia célja  

A krónikus vagy tartós fájdalom olyan fájdalom, amely gyógyszeres vagy egyéb kezelés ellenére 12 hétnél hosszabb ideig tart. A legtöbb ember egy sérülést vagy műtétet követő fájdalom után visszatér megszokott életéhez. Néha azonban a fájdalom hosszabb ideig tart, sérülés vagy műtéti előzmény nélkül jelentkezik. (NHS 2023) Az International Association for the Study of Pain (IASP 2023) a krónikus fájdalmat „három hónapnál hosszabb ideig fennálló vagy visszatérő fájdalomként” definiálja.  

  

A tartós mozgásszervi fájdalmat csökkent fizikai funkció jellemzi, amely gyakran szorongással és depresszióval társul, valamint más egészségi állapotok kialakulásának fokozott kockázatával, korai nyugdíjazással, anyagi helyzet romlásával és társadalmi részvétel csökkenésével, valamint bármilyen okból bekövetkező halálozás emelkedésével (WHO 2022). 

  

A fájdalom kellemetlen érzékszervi és érzelmi élmény, amelynek az értelmezése az élettörténeten keresztül történik. Alapvető fontosságú megérteni, hogy mi a fájdalom szubjektív jelentése. A krónikus fájdalom az egész embert érinti. A multidiszciplináris holisztikus rehabilitációban elengedhetetlenül fontos a páciens pszichológiai szorongásával foglalkozni. (Ojala et al. 2014)  

  

A tartós mozgásszervi fájdalmat kiváltó és fenntartó tényezők betegenként eltérőek, de azonosításuk elengedhetetlen a célzott kezelés érdekében. A gyógytorna során számos tényező befolyásolja a kezelés kimenetelét (Dragesund & Oien 2021). A norvég pszichomotoros fizioterápia (NPMP) gyakran alkalmazott módszer tartós fájdalommal és összetett egészségügyi panaszokkal küzdő betegek esetén (Dragesund & Oien 2023).  

  

A norvég pszichomotoros terápia holisztikus megközelítést alkalmaz a beteg ellátásban, és az egészség bio-pszichoszociális modelljére épül. A testet elsősorban egy integrált, harmonikus egységnek tekinti. A tüneteket a test egyensúlyhiányának kifejeződéseként értelmezi, amelyek azt jelzik, hogy valami nincs rendben az egész test működésében. Az egész testtel végzett munka során a fájdalmas tünetek eltűnnek (Thornquist & Bunkan 1991).   

  

Az eljárás azon elven alapul, hogy a fizikai, pszichológiai és társadalmi helyzetekből eredő stressz hatással lehet a testre. Befolyásolja az izomtónust, a légzést, a testtartást, a hajlékonyságot, az egyensúlyt és a mozgást. Mindezeket az elemeket figyelembe veszik a felmérés és a kezelés során a hatékony kezelés elérése érdekében. (Probst & Skjaerven 2017)  

  

Tanulási célok: 

1. A norvég pszichomotoros terápia mint holisztikus rehabilitációs megközelítés megismerése krónikus fájdalomban szenvedő páciensek esetében. 
2. Alapvető képet kapni a pszichomotoros működés szintjéről a páciens légzés, testtartás és mozgásminták értékelése révén.
3. A klinikai érvelési készségek fejlesztése. 

Megszerezni a lecke révén azt a kompetenciát, hogy fel tudja mérni, indikált-e a norvég pszichomotoros terápia alkalmazása vagy sem. Végre tudja hajtani a felmérést, figyelembe véve a nonverbális kommunikációt. 

  

A norvég típusú pszichomotoros terápiás megközelítést bővebben az e-kézikönyv tárgyalja.