Olvasnivaló a pácienssel való kommunikáció részhez

A járás kiegészítő feladattal történő vizsgálata során több terület is érzékeny lehet az interkulturális kommunikációra:

1. A páciens tájékoztatása és utasítások adása a vizsgálat során:

A kiegészítő feladattal történő járásvizsgálatok során döntő fontosságú annak meghatározása, hogy a figyelem elosztására alkalmazott stratégia hogyan hat a járásra, a kiegészítő feladatra vagy mindkettőre. Amikor elmagyarázzuk a résztvevőnek az értékelés célját és folyamatát, és utasításokat adunk, fontos, hogy ne sugalljuk, hogy az egyik feladat fontosabb, mint a másik (Maclean et al., 2017). Emellett ügyelni kell arra is, hogy elkerüljük azokat a helyzeteket, amelyek érzelmi reakciókat válthatnak ki a résztvevőből, mivel az érzelmek is befolyásolhatják az értékelési eredményeket (Gross et al., 2012).

Ez a megközelítés biztosítja, hogy a résztvevő ne érezzen nyomást vagy szorongást a feladatok miatt, és a lehető legtermészetesebb módon hajtsa végre azokat. Ez elengedhetetlen a pontos eredmények eléréséhez a kiegészítő feladattal végzett járásvizsgálatok során.

2. Kiegészítő feladat kiválasztása

A jelenleg rendelkezésre álló tudományos kutatási eredmények nem adnak választ arra a kérdésre, hogy melyik kiegészítő feladat a legjobb választás a kiegészítő feladattal végzett járásvizsgálatok során.

A kultúra, amelyet a generációról generációra szálló anyagi és szellemi örökség összességeként értelmezünk, jelentős hatással van az ember fejlődésére, a megszerzett információk típusára és a kompetenciákra. A legtöbb alkalmazott kiegészítő feladat a résztvevő készségein és ismeretein alapul, ami befolyásolhatja az elért eredményeket. Például, ha a feladat egy adott betűvel kezdődő állatok megnevezéséből áll (különböző módon az egyfeladatos és kettős feladattal végzett helyzetben), a feladat hatékonysága, amelyet a megnevezett állatok számával és az átlagos reakcióidővel mérnek, a résztvevő tudásától függ. Ez a tudás összefügghet az egyén iskolai végzettségével, hobbijával, különböző kulturális kontextusokban való neveltetésével, és az anyanyelvvel. Különböző nyelveken mind az adott betűvel kezdődő állatnevek száma, mind a kiejtésükhöz szükséges idő eltérő. Ezért a kiegészítő feladat kiválasztásakor és a kapott eredmények értelmezésekor körültekintésre van szükség. Célszerű tehát olyan feladatokat választani, amelyek nem azokra az ismeret- vagy készségterületekre vonatkoznak, amelyek a résztvevőnél különösen fejlettek vagy korlátozottak (pl. a visszafelé számolás nem ajánlott diszkalkuliásoknak vagy könyvelőknek, az állatok megnevezésére pedig biológusoknak). Fontos megjegyezni azt is, hogy minden kiegészítő feladat más-más terhelést jelent az idegrendszer számára, ezért a különböző kiegészítő feladatokat alkalmazó értékelések eredményei nem hasonlíthatók össze közvetlenül.

Saját kutatásunkban a résztvevő tudásával és képességeivel összefüggő kognitív feladatok elkerülése érdekében a DIVA-járásvizsgálat számítógépes programot használjuk. Ennek az eszköznek az alkalmazásakor figyelembe kell venni a résztvevő által a mindennapi életben jellemzően használt ábécé típusát (kulturális tényező). Bár általában a latin ábécét használják, a DIVA-járásvizsgálat program minden olyan ábécére alkalmazható, amely nagy- és kisbetűket tartalmaz.

3. A kutatási módszer kiválasztása a páciens kulturális igényeinek figyelembevételével

A vallási meggyőződés és az egyéni érzékenység megnehezítheti a járás vizsgálatát, ha olyan rendszereket használunk, amelyek a test jelentős területeinek felfedését igénylik. Ennek következménye lehet a vizsgálatban való részvétel megtagadása vagy a nagyfokú stressz, amely befolyásolhatja az eredményeket. A különböző mérőrendszerek megkönnyítik a vizsgálati körülmények optimális, a páciens igényeihez történő igazítását.