Interkulturális aspektus

A betegnek joga van az orvosi ellátáshoz, az általa képviselt attitűdök, értékek és szokások tiszteletben tartásával. Ez vonatkozik a vallási hovatartozással kapcsolatos meggyőződésekre is. Az előzetes beszélgetés alkalmas arra, hogy a pácienssel diagnosztikai és terápiás tervet készítsünk. A pácienst tájékoztatni kell a tervezett eljárás céljáról, az előkészületek módjáról, és lehetőséget kell biztosítani számára kérdések feltevésére. Ha a páciens vallási okokból nem fogadja el a tervezett kezelést, akkor jó gyakorlat hangsúlyozni, hogy tiszteletben tartjuk a világnézetét. A beszélgetés során célszerű meghatározni, hogy a probléma az egész eljárással vagy csak egy bizonyos elemmel kapcsolatos-e. Alternatív lehetőségeket kell bemutatnunk a páciensnek, amelyek jelenthetik az eljárás módosítását vagy más kezelési módok feltérképezését. Fontos közölni a diagnosztikai és terápiás terv megváltoztatásának következményeit, például az alacsonyabb kezelési hatékonyságot, az általánosabb eredményeket vagy az eljárás hosszabb időtartamát. Fontos, hogy a beteg tudatosan döntsön a tervezett kezelésről, megértve döntéseinek következményeit.

A vallási meggyőződések rehabilitációs folyamatra gyakorolt hatásának egyik példája lehet az apácák vonakodása attól, hogy fehérneműben vagy fürdőruhában vizsgálják őket. Fontos megjegyezni, hogy ez a helyzet változhat attól függően, hogy az adott apáca melyik rendház tagja, és milyen egyéni meggyőződéssel rendelkezik. Ezért kulcsfontosságú az egyes páciensekkel folytatott beszélgetés és az elfogadható kezelési terv meghatározása.

Hasznos megoldások lehetnek:

– Ha egy apáca nem hajlandó levenni a szerzetesi öltözetét, de egy alsó végtag torna van betervezve, javasoljuk a tréningnadrág használatát, mely kényelmesebbé teszi számára a gyakorlatok végzését anélkül, hogy szerzetesi öltözete sérülne vagy túlságosan felfedésre kerülne.

– Ha az apáca nem fogadja el a szerzetesi öltözet vagy a fátyol levételét, de az akadályozza a fizioterápiát (például a fátyol műanyag része gátolja a fej semleges helyzetét a kezelőágy nyílásában), megkérdezhetjük, hogy elfogadható-e számára egy úgynevezett “missziós ruha” viselése a kezelések során, mivel az kényelmesebb viseletet biztosít.

– Egyes apácák elfogadják a szerzetesi öltözet levételét, ha a jelenlévők száma korlátozott (például egyéni fürdő vagy gyakorlatok végzése különálló helyiségekben), vagy csak női fizioterapeuták végzik a kezeléseket.

– Vannak olyan apácák is, akik számára nem maga a szerzetesi öltözet levétele a probléma, hanem az erre adott társadalmi reakció. Ezért előnyben részesítik, ha már civil ruházatban érkezhetnek a rendelőbe, a rendi öltözet helyett.

1. Milyen hasonlóságokat vett észre a saját kultúrájában?

2. Milyen különbségeket vett észre a saját kultúrájában?

3. Mire kell figyelni, ha különböző kulturális háttérrel és értékekkel rendelkező pácienst kezel?