A mozgásanalízis és terápia céljai

A fizikai erőnlét felmérése a sport, a testnevelés és a rehabilitáció területén végzett tevékenységek tervezésének és végrehajtásának egyik kulcseleme. Az ennek során elért eredmények lehetővé teszik a további tevékenységek biztonságos és hatékony tervezését.

A fizikai erőnlét alatt “az emberi képességek és készségek összességét értjük, amelyek lehetővé teszik az összes motoros feladat hatékony végrehajtását”. A test ilyen tágan értelmezett hatékonysága többek között olyan elemekből áll, mint a kardiorespiratorikus fittség, izomerő és állóképesség, testösszetétel, rugalmasság, egyensúly, mozgékonyság, koordináció, reakcióidő és erő. A fizikai edzettség bizonyos szintje a környezetben való hatékony működés egyik meghatározó tényezője, lehetővé teszi a mindennapi tevékenységek hatékony és legkevesebb erőfeszítéssel történő elvégzését, valamint az egészség megőrzését.

A fizikai erőnléttel kapcsolatos számos elmélet közül az egészséggel kapcsolatos fitnesz (H-RF) fogalma érdemel különös figyelmet a fogyatékkal élőkkel összefüggésben. Eszerint a fizikai erőnlét célja “az egészségproblémák alacsony kockázatával járó pozitív egészségkondicionálás. Az eredmények viszont arra irányulnak, hogy a napi feladatokat megfelelő energiával és a kiválasztott sportágakban való megelégedettséggel tudd elvégezni”.

Az értelmi fogyatékos emberek általában alacsonyabb fizikai erőnléttel rendelkeznek, mint az értelmi normának megfelelő társaik, ami nagyobb nehézségekhez vezethet az alapvető motoros készségek teljesítésében, és potenciálisan rosszabb életminőséget eredményezhet.

Az értelmi fogyatékos emberek fizikai erőnléte egyes összetevőinek fejlődésében mutatkozó késése közvetlenül összefügghet a fogyatékosságot okozó tényezőkkel, valamint az e csoportban gyakrabban előforduló tartáshibákkal, a vázrendszer deformációival, anyagcserezavarokkal, elhízással, veleszületett szívhibák, valamelyik érzékszerv károsodása, valamint izomtónuszavarok. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a fizikai erőnlét nemcsak az IQ-tól, hanem a felvállalt motoros aktivitástól is függ.

Jelenleg nincs globális elemzés a fogyatékos emberek fizikai aktivitásáról, de a rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy az értelmi fogyatékossággal élők 58-89%-a nem felel meg a fizikai aktivitásra vonatkozó ajánlásoknak. Így ők nagyobb valószínűséggel szenvednek az inaktivitásból eredő súlyos egészségügyi problémáktól, mint a lakosság általában. Az alacsony fizikai aktivitást régóta a főbb nem fertőző betegségek, köztük a 2-es típusú cukorbetegség, a szívkoszorúér-betegség, a szélütés és egyes rákos megbetegedések kialakulásának fő kockázati tényezőjeként tartják számon, és a halálozás negyedik vezető kockázati tényezője is, becslések szerint évente hárommillió halálesettel világszerte.

Nincs bizonyíték arra, hogy a különböző fogyatékossági csoportokban a fizikai aktivitás nem tanácsos. Ezzel szemben azt kimutatták, hogy a fizikai aktivitás pozitív hatással van a szív- és légzőrendszer alkalmasságára, az izomerőre, a funkcionális készségekre és a pszichoszociális jólétre mind fizikai, mind kognitív fogyatékossággal élő emberek esetében.

Ebben a leckében megtudhatja, hogyan kell felmérni egy értelmi fogyatékossággal élő személy fizikai alkalmasságát, hogyan kell elvégezni és értelmezni a fizikai alkalmasság egyes összetevőit értékelő teszteket, hogy támogassa az értelmi fogyatékos személyt rendszeres fizikai tevékenységben.

Ezenkívül az e-kézikönyvben elérhető: a fizikai erőnlét összetevői az egészséggel kapcsolatos fitnesz (H-RF) koncepciója szerint