A mozgásanalízis és terápia céljai

A sportsérülést leggyakrabban az (amatőr vagy profi) sporttevékenység során bekövetkező szerencsétlen eseményként határozzák meg, amely azonnali fájdalmat, kellemetlenséget és funkciócsökkenést vagy -vesztést eredményez. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a túlterhelési szindrómák oka gyakran az ismétlődő edzésterhelés, s a tüneteknek nincs konkrét, szigorúan meghatározott időbeni kezdete. A fájdalom és a funkcionális korlátozottság fokozatosan növekszik, ahogy a sportoló folytatja az edzést és a versenyzést. Azonban mindkét esetben (akár hirtelen, akár késleltetetten) a sporttevékenység során bekövetkező sportsérülés esetén létrejövő funkciókárosodást a testre ható specifikus erők okozzák. 

Timpek és munkatársai szerint (2014) a sportsérülést három szinten lehet vizsgálni. Először is a sportoló által a fájdalom, kellemetlenség és/vagy funkcióvesztés idején átélt traumaként, másodszor sportsérülésként, azaz a test objektív vizsgálatok alapján, orvos által felmért szerkezeti károsodásként vagy diszfunkcióként, harmadszor pedig az erre felhatalmazott sportorvosi testület által, orvosi vizsgálat alapján megállapított károsodásként és sportolásra való képtelenségként. 

A sportsérülések okai fizikai, környezeti, szociokulturális és pszichológiai okok lehetnek. 

• A fizikai okok között a leggyakoribb az életkor és a biológiai nem, az edzés intenzitása és típusa, a játékos hibái, például a nem megfelelően végzett bemelegítés vagy annak elmulasztása, valamint korábbi sérülések és betegségek, túlterhelés és az aktuális fáradtság mértéke is. 
• A környezeti okok közé tartozik az űzött sportág fajtája, a stadion, a tornaterem, a sporteszközök stb. rossz műszaki állapota, de a rossz időjárási viszonyok is. 
• A sportsérülések szociokulturális oka lehet a jelenlegi előírások be nem tartása, az alacsonyabb intenzitású fájdalom vagy kisebb sérülések figyelmen kívül hagyása, attól tartva, hogy a segítségkérés a gyengeség jele lesz és negatívan befolyásolja a sportoló helyzetét a csapatban, a csapattársak, edzők, családtagok vagy szurkolók nyomása, a fontos sportesemények menetrendjéből és egy olyan lehetőségből eredő nyomás, amely „lehet, nem adódik újra”, illetve a sportolóhoz legközelebb állók azon véleménye, hogy a sporttal a fájdalom együtt jár és elegendő fájdalomcsillapítót szedni. 
• A sportsérülések pszichológiai oka lehet önértéklési zavar, túlzott optimizmus vagy pesszimizmus, alacsony pszichológiai rugalmasság, túlzott perfekcionizmus, nagyfokú szorongás, impulzivitás, rossz kontrollérzet, valamint túlzott versenyszellem és győzni akarás. 

Függetlenül attól, hogy mi volt az oka, a sérülés negatív hatással van a sportoló fizikai működésére, és gyakran negatív hatással van mentális állapotára is. Attól a pillanattól kezdve, hogy a sérülés bekövetkezik és diagnosztizálják, a sportolónak az orvosi csapat, a sportpszichológus, az edző és a csapattársak, a család és a barátok támogatására is szüksége van. Az orvosi csapat alapvető feladatai közé tartozik, hogy elmagyarázzák a sportolónak, mi volt a sérülés, hogyan fog zajlani a kezelés és a rehabilitáció, valamint hogy motiválják a sportolót a terápiában történő aktív részvételre. Nagyon fontos a pozitív kapcsolat fenntartása a sportolóval és a sport céljainak tiszteletben tartása, de az is, hogy megvédjék, hogy például az edző vagy mások nyomására, nehogy túl gyorsan térjen vissza a sporthoz. Az orvosi csapat felelőssége a professzionalizmusban, a magas szintű kompetenciában, az empátiában és a nyitottságban, valamint a gyógyulás optimális feltételeinek megteremtésében fejeződik ki (néha ez a játékos megnyugtatása, mentális tréning technikák alkalmazása, néha a csapathoz való közelség lehetőségének biztosítása, pl. az edzést végző kollégákkal egy időben és helyen végzett terápia). 

Ebben a leckében megtanulhatja a sporthoz való visszatérés döntéshozatali folyamatát, a kockázatértékelés és a kockázattűrési stratégia (StARRT) feltételezéseit, s egy ACL-rekonstrukció után lévő sportoló példáján keresztül azt, hogy hogyan kell elvégezni és értelmezni számos olyan klinikai tesztet, amely segít a sporttevékenységhez való visszatérésről szóló döntés meghozatalában. 

Az e-kézikönyvben további anyagok találhatóak: A sportsérülések epidemiológiája