Olvasnivaló a pácienssel való kommunikáció részhez

A legtöbb ember számára kihívást jelent, hogy szakemberhez (orvoshoz, gyógytornászhoz) forduljon. Legtöbbünk számára ez sok szorongással és stresszel járhat. Ezért olyan fontos, hogy a vizsgált személy számára a barátságos légkör, kényelem és biztonságérzet biztosítva legyen. Az alábbi néhány tipp hasznos lehet a vizsgálat során. 

A vizsgálat és a terápia során törekedjen a lehető legnagyobb kényelem biztosítására, ügyelve a méltóság és az intimitás tiszteletben tartására. A gyakorlatban ez a következőket jelenti: 

– megfelelő tér kialakítása, amely lehetővé teszi a páciens számára, hogy nyugodtan felkészüljön a vizsgálatra (öltöző) 

– kényelem biztosítása a vizsga során (a tér elválasztása paravánnal, a vizsgáló szakember nem veszi fel a telefont) 

– a páciens tegezésének kerülése (például: felnőttet az „Uram”, „Asszonyom” szóval szólítják meg). 

– kellő tisztelettel utalnak a másik személyre 

– kerülik a szóban forgó páciens megjelenésének, életmódjának és világnézetének kommentálását 

– a vizsgálat során jó gyakorlat a páciens tájékoztatása az elvégzendő tevékenységekről (pl. rövidesen megvizsgálom a keresztcsonti ízület mobilitását) 

– ha megfigyelésre kerül sor – ahhoz a páciens beleegyezése szükséges 

– harmadik fél nem lehet jelen a vizsgálat során (kivéve, ha a páciens beleegyezik) 

– az egészségügyi dokumentációt tilos megosztani nem egészségügyi személyzettel. 

Néha a vizsgálat során rossz hírt kell megosztani a vizsgált személlyel. A rossz hír közlése az azt ismertető személy és a páciens számára egyaránt komoly kihívást jelent. A kliens szempontjából rossz hír minden olyan információ, amely lényegesen és hátrányosan megváltoztatja a saját jövőjéről alkotott felfogását. Ne feledje, a pácienst nagy stressz éri, amikor a rossz hír a tudomására jut. Többféle reakciót tapasztalhat a pillanatnyi meglepetéstől (pl. sokktól), hitetlenségtől, tagadástól az érzelmek elszabadulásáig (pl. sírásig, haragig, szorongásig, félelemig). Nehéz helyzetben mindenkinek időre van szüksége az új, nehéz helyzetet megismeréséhez, és az „új feltételek” elfogadásához. Ne feledje, hogy mindenki másképp reagál a nehéz helyzetekre! Rossz hír közlésekor ügyeljen a következőkre: 

– hol, mikor és milyen környezetben közli a hírt, 

– próbáljon nyugodtan és magabiztosan beszélni,  

– kerülje a páciens számára érthetetlen orvosi zsargont. A hír közlésekor világosan és egyszerűen, a páciens számára érthetően fogalmazzon, 

– a terapeuta testbeszéde is az információközlés része – próbáljon szemkontaktust tartani, legyen őszinte és empatikus, 

– ha rossz híreket oszt meg, próbálja meg az információt „részekre” osztva adagolni,  

– hagyja, hogy a páciens elérzékenyüljön,  

– mutasson megértést, 

– vázolja fel a cselekvési tervet (kezelést), 

– kérdezze meg, hogy a páciens megértette-e a hallottakat. 

Ha a rossz hír továbbítása nagy nehézséget okoz, használhatja a kifejezetten erre a célra készített protokollokat. A protokollok a rossz hír közlésének eljárásrendjét foglalják össze. Az egyik legnépszerűbb a SPIKES protokoll (melynek részletes leírása megtalálható az e-kézikönyvben). Talán megkönnyíti ezt a nehéz helyzetet, ha egy olyan páciens helyébe képzeli magát, aki éppen információra vár.   Ön hogyan szeretné, hogy a rossz hírt közöljék önnel…?