VIDEÓ 2. Derékfájás a prenatális (szülés előtti) időszakban

A prenatális időszakot a fogantatástól a szülés megindulásáig tartó időszakként definiáljuk. Ebben a videóban megismerheti a prenatális időszakban deréktáji fájdalommal jelentkező páciens állapotának felméréséhez használt módszereket.

1. Anamnézisfelvétel a prenatális időszakban (aAz arckifejezést, a járást és a testtartást attól a pillanattól kezdve vizsgáljuk, amikor a páciens először belép az ajtón.
2. Kikérdezzük a páciens demográfiai adatait, például életkorát, magasságát, súlyát és foglalkozását.
3. Rákérdezünk a páciens fájdalmát fokozó vagy csökkentő tényezőkre.
4. Megkérdezzük, hogy a páciens fájdalma milyen területre terjed ki, és hogy milyen típusú fájdalomról van szó.

A deréktáji fájdalommal küzdő egyén állapotának felmérése a prenatális időszakban:

A vizuális analóg skála (VAS) használható a fájdalommal küzdő prenatális páciens fájdalmának felmérésére.

1. Vizuális analóg skála (VAS):

Egy 100 mm-es függőleges vonalzó; egy skála, melynek a 0 (jelentése: „nincs fájdalom”) az alsó és a 10 (jelentése „a legsúlyosabb fájdalom, amit valaha érzett”) a felső végpontján található, amelyet a páciens fájdalmának mérésére és monitorozására használnak. A VAS 100 mm-es (10 cm-es) skálán a fájdalom intenzitását az 1,2,3 cm-es tartományban enyhe fájdalomként, a 4,5,6 cm-es tartományban közepes fájdalomként, a 7,8,9,10 cm tartományban pedig súlyos fájdalomként értékeli. A várandós nőnél alkalmazott z e-kézikönyvben látható)

vizuális fájdalomskála tájékoztatást adhat a fájdalom mértékéről.

• Az Oswestry index (Oswestry Disability Index – ODI):

Az Oswestry index (ODI) értékes eszközként szolgál a derékfájásban szenvedő egyének funkciócsökkenésének értékelésére. Az ODI 10 kérdésből áll, amelyek mindegyike 0-tól 5-ig terjedő skálán értékelhető, és a fájdalom súlyosságát, valamint annak hatását értékeli a különböző napi tevékenységekre, beleértve az önellátást, az emelést, a sétát, az ülést, az állást, az alvást, a társas tevékenységeket és az utazást. Ezenkívül az egyén által tapasztalt fájdalom változásának mértékét is méri, átfogó értékelést nyújtva a derékfájás általános funkcionalitásra gyakorolt hatásáról.

• Körfogat mérések:

Az antropometriai mérések részét képező körfogat méréseket olyan változók értékelésére használják, mint a testzsírszövet, az ödéma és az izomtömeg növekedése, de különösen a gyarapodás és a táplálkozás értékelésére. A test ödémája gyakori állapot a várandósoknál a test fokozott terhelése, hormonális és biomechanikai változások miatt. Emiatt a terhes nőknél a prenatális időszakban elvégzendő kerületi mérések segítenek megismerni a változásokat és pozitív irányba változtatni azokat. Ki kell értékelni a mellkas, a derék, a has, a csípő, a comb, a láb, a kéz és a boka méreteit. A légzésfunkciós mérések szempontjából a mellkasi méréseknél a maximális belégzés vagy a maximális kilégzés értékelhető, és információt kaphatunk a bordakosár rugalmasságáról.

d) A pelvicolumbalis stabilizáció mérése (stabilizer biofeedback nyomásmérő): (az e- kézikönyvben található)

A mély ágyéki izomerő mérésére és a terhes nők normál testtartásának megéreztetésére szolgál. Ez a készülék egy 3 kamrás mandzsettából, egy manométerből és egy a mandzsettához csatlakoztatott ballonból áll. A mandzsetta nyomásváltozását higanymilliméterben (Hgmm) kell leolvasni a manométer tárcsáján. A mérés során a páciens háton fekvő helyzetben helyezkedik el, a mandzsettát az ágyéki gerinc alá helyezzük, és 40 Hgmm alapnyomásig felfújjuk.  A pácienst arra kérjük, hogy a gerinc és a medence mozgatása nélkül húzza be a hasát, és tartsa fenn a kontrakciót 10 másodpercig.  A has behúzása során a nyomásváltozás kerül mérésre és rögzítésre.nge in pressure during abdominal hollowing is measured and recorded.