Videóanyagok a pácienssel való kommunikáció részhez, interkulturális aspektus

A 69 éves nyugdíjas titkárnőnek 11 évvel ezelőtt TIA-ja volt. A világjárvány idején lánya és unokája egy másik városba költözött, mert unokája elkezdte az egyetemet, így az elmúlt 4 évben egyedül él isztambuli kétszintes házában. Korábban, mikor már egyedül élt, elesett, fizikai aktivitása pedig csökkent az újbóli eséstől való félelme miatt. 

1. rész- A gyógytornász (GyT) és a beteg lánya (L) a vizsgálat előtt találkoznak az irodában: (azzal kezdődik, hogy leülnek) 

GyT: Üdvözlöm L kisasszony, hogy van? Látom, hogy az édesapja miatt jött (mondja, miközben a számítógépet nézi). Miről lenne szó?  

L: Üdvözlöm, köszönöm. Igen, édesapám miatt jöttem, aggódom érte, mert már 4 éve egyedül él. 2013-ban TIA-ja volt, de most jól van. Állapota rendbejött és folytatta a munkát. Rendszeresen jár orvosi ellenőrzésekre. Aztán 2020-ban nyugdíjba vonult. A lányom ugyanabban az évben kezdte az egyetemet, így mi elköltöztünk. 

GyT: (bólogat, figyelmesen hallgat). Tehát azt mondja, hogy az édesapja állapota jó. De milyen panaszai vannak az édesapjának? 

L: Messze vagyunk, és általában nem beszél a panaszairól, mert nem akarja, hogy aggódjunk, de úgy érezzük, hogy magányos és depressziós. Zárkózottabb lett a nyugdíjazása, a világjárvány és ismerősök elvesztése miatt.  Alig jár el otthonról, még a napi bevásárlást is egy szomszéd fiú végzi el neki (a nő lehangolt).  

GyT: Értem. (Megnézi a kezében lévő papírokat és a számítógépet). Átnéztem az orvosi dokumentumokat, és nincs kóros állapot, ahogy azt ön is mondta. Ugyanakkor megértem az aggodalmait. A fizikai inaktivitás, a társas elszigeteltség és a motiváció elvesztése komoly problémákhoz vezethet. A megfelelő fizioterápiás vizsgálatok és a testmozgás fontosak annak érdekében, hogy megelőzzék ezeket a problémákat az egészséges öregedés folyamán.  

L: (a nő mosolyog, ellazul, úgy érzi, hogy biztonságos kezekben van). Tehát akkor hogyan tovább?  

GyT: Először is találkozunk az édesapjával, és elvégezzük a vizsgálatokat. Utána megtanítok az édesapjának néhány gyakorlatot. (GyT feláll) 

L: (feláll) Köszönöm szépen. (kezet fog a GyT-vel). 

GyT: (mosolyog) Szívesen. 

2. rész- Gyógytornász (GyT) és az idős páciens (P) beszélgetése: 

P: (belép az ajtón) 

GyT: (járáselemzés, általános vizsgálat) 

P: (kezet fog) Üdvözlöm, kedves (félénken). 

GyT: Üdvözlöm, Y úr. Hogy van? Milyen panaszai vannak? 

P: Tulajdonképpen jól vagyok (elgondolkodó tekintet), jól vagyok. 

GyT: (motiválóan mondja) Határozottan jól néz ki, és egészséges. Szed valamilyen gyógyszert vagy étrendkiegészítőt? 

P: igen, vérnyomáscsökkentőt szedek. Volt egy betegségem 10-11 évvel ezelőtt, ezért vérhígítót hazsnálok. Reggelente savlekötőt is szoktam bevenni. 

GyT: (bólogat, jegyzetel) Értem. Hogyan telnek a napjai?  Milyen testmozgást szokott végezni?  

P: Nos… Minden napom ugyanúgy telik: felkelek, eszem valamit, általában otthon vagyok (kis szünet), ilyesmi.  

GyT: Mennyire becsüli a napi lépésszámát? (Rákérdez a fizikai aktivitási szintre) Szokott eljárni sétálni?  Mondjuk elmegy a piacra, a pékségbe, vagy a parkba?  

P: Nem nagyon járok el otthonról.  Egyszer, amikor egyedül voltam otthon leestem a lépcsőn, már régebben, és kicsit félek attól, hogy elesek kint is.  

GyT: (jegyzetel) Először is azt kell mondanom, hogy nem kell félnie, együtt legyőzhetjük ezt a kellemetlen érzést.  Ha nem bánja, elvégzek önnél néhány fizioterápiás tesztet.  

P: Rendben. 

3. rész- A gyógytornász (GyT) vizsgálja az idős személyt (P): 

GyT: Először is meg kell határoznunk, hogy mi áll az eséstől való félelem hátterében. Ezért az első felmérésünk során megnézzük az ízületi mozgástartományt. Kérem, vegye le a cipőjét és feküdjön fel az ágyra! (A kezelőágyra mutat.) 

P: Rendben. (Leveszi a cipőjét, és lefekszik a hátára.) 

….. 

1- A vállöv és a csípőízület mozgástartományát értékeli. Lejegyezi. 

GyT: Másodszor, megvizsgálom a teljes izomerőt. Kérem, üljön át a kezelőágy szélére!  

P: (átül) 

….. 

1 – A quadriceps femoris, hamstring, gastrocnemius, tibialis anterior manuális izomvizsgálatát végzi.  Lejegyzi. 

GyT: Végül megvizsgáljuk az egyensúlyt. Kérem, álljon vállszélességű terpeszbe!  

P: (végrehajtja)  

….. 

GyT: Most kérem, maradjon így, de csukja be a szemét!  

P: (kicsit aggódik ebben a helyzetben) Bizonytalanul érzem magam.  

GyT: (szuggesztív befolyásolás) Kérem, bízzon bennem! Nyugodtan nyissa ki a szemét, ha úgy érzi, hogy el fog esni! Ön mögött fogok állni, és megtartom önt.  

P: Köszönöm, megpróbálhatom.  

…. 

I: (kissé meginog, de nem esik el) 

GyT: (jegyzetel) 

4. rész- Az idős páciens (P) és a gyógytornász (GyT) megbeszélik a vizsgálat eredményét: 

GyT: Y úr, készen van az értékelése. Úgy gondolom, hogy az eséstől való félelmének és a fizikai aktivitás korlátozásának fő oka az egyensúlyvesztés. De nincs mitől félni, mert az egyensúlyvesztés természetes folyamat az egészséges öregedés során. Az ízületek mozgása teljesen rendben van. Az izomereje átlagos, de gyakorlatok segítségével még fejleszthető.  

P: Köszönöm szépen.  Mi most a tennivalóm?  

GyT: Annak érdekében, hogy csökkentsük az eleséstől való félelmét, egyensúlygyakorlatokat fogunk végezni. Javasolni fogok egy olyan gyakorlatot is, amely az általános izomerőt is növeli és az egyensúlyt is javítja. Rendszeres időközönként nyomon követem az előrehaladását. Ha szeretné, bemutathatom a gyakorlatokat. 

P: (mosolyogva) Remek!  

5. rész-  Az idős személy (P) és a gyógytornász (GyT) gyakorlatokat végeznek: 

GyT: Az első gyakorlatunk az ülésből felállás gyakorlat. Elsődleges célunk ezzel a gyakorlattal az egyensúly javítása, de emellett a teljes izomerőt is fejlesztjük. Kérem, üljön a székre, és tegye keresztbe a kezeit a mellkasa előtt így (a gyógytornász keresztbe teszi a karjait maga előtt) !

P: (végrehajtja) 

… 

GyT: Most menjen el a székig! Tegyen egy lépést ott, ahol van a térdét a hasa felé húzva. Így (a gyógytornász bemutatja) .

P: Mint a katonai lépések.  Ez könnyen megy! (A páciens nevet, és elvégzi a gyakorlatot.) 

… 

GyT: Végezze el a Romberg tesztet nyitott szemmel, miközben mérjük az időt! A jövőben arra törekszünk, hogy növeljük ezt az időt, majd csökkentsük a tartófelületet, a legvégén pedig az a cél, hogy ezt a gyakorlatot csukott szemmel végezzük. A Romberg tesztnél azt szeretném, hogy az első értékeléshéz hasonlóan a lehető leghosszabb ideig állna vállszéles terpeszállásban. 

P: (végrehajtja) 

GyT: Egyelőre ennyi volt.  Kérem, hogy a következő találkozásig rendszeresen ismételje a gyakorlatokat, mindenből 10 ismétlést, naponta 3 alkalommal.  

P: (bólint) Rendben. (kezet fognak) Viszontlátásra! 

GyT: Viszontlátásra, minden jót kívánok!